Hidrogén

Kisebb mennyiségben a légkör felsőbb rétegeiben
Vulkanikus gázokban
Kötött állapotában: vízben, ásványokban, szénhidrogénekben, zsírokban, proteinekben és az élő szervezetben
A hidrogénmolekula különböző anyagokban (pl. ipari berendezések megszerelésénél).
Három izotópja van, amelyek közül a prócium a legelterjedtebb (van még deutérium és trícium)

Laboratóriumokban, sósavból, kénsavból vagy olyan fém (cink,vas) segítségével, amely a hidrogén előtt áll a feszültségi sorban
Az iparban többféleképpen (pl. víz elektrolízisével, azaz elektromos áram hatására felbontjuk a vegyületet)

Színtelen, szagtalan, íztelen gáz, kétatomos molekulát alkot (apoláris és kovalens kötés szerepel benne)
Gyengén oldódik, csak magasabb hőfokon vagy feltételek mellett késztethető reakcióra
Tiszta oxigénben égethető hidrogén lángjának hője 2000-2700 °C-ig érhet el
Robbanásszerű égése miatt a hidrogén és az oxigén keverékét durranógáznak hívják

A hidrogén magas hőmérsékleten nehezebb atomokká egyesül (fúzió), így termelődik az az energia, amit a csillagok több millió éven keresztül kisugároznak
Az űrben található igen alacsony nyomáson általában atomos formában létezik
A fémes hidrogén hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter és Szaturnusz gravitáció által összenyomott belsejében
A világegyetemben a hidrogén többnyire atomos és plazma állapotban található meg
A protonált molekuláris hidrogén (H₃⁺) megtalálható a csillagközi anyagban